A játékhoz szükséges egy játékvezető.
A játékosokat két egyenlő létszámú csapatra osztjuk. (Lehet mindenki-mindenki ellen is, ilyenkor nem kellenek a csapatok.)
Minden játékos kitalál egy szót (érdemes megadni egy "témakört" pl.: állatok, bútorok, iskolai szerek, mesealakok), majd sorban, egymás után odamennek a játékvezetőhöz, és megsúgják neki a kitalált szót. A játékvezető az összes szót feljegyzi, természetesen úgy, hogy a többi játékos ne lássa. A játékosok nem mondhatják meg egymásnak (még a társaiknak sem) az általuk kitalált szót. Miután a játékvezető az összes szót feljegyezte, felolvassa azokat; fontos, hogy ne abban a sorrendben, ahogyan a játékosok bediktálták. Első felolvasás után még egyszer felolvassa az összes "nevet" ismét össze-vissza. A játékosok próbálnak minél több szót megjegyezni.
A játékvezető kiválaszt egy játékost, ő kezdi a játékot. Tippelni kell a másik csapat játékosaira, hogy a felolvasott szavak közül melyik kié. Például: "Balázs, te vagy a krokodil?". A kérdezett válaszol: "Nem, nem én vagyok a krokodil" vagy "Igen, én vagyok a krokodil".
Ha Balázs valóban a krokodil, akkor a kérdező játékos szolgájává válik: odaül mögé, és a kérdező újra kérdezhet valaki mást. Ha nem Balázs a kalap, akkor Balázs próbálkozhat kitalálni valakit az ellenfél csapatából. Ha egy olyan játékos nevét találják ki, akinek van szolgája, akkor a szolga nevét is meg kell mondani. (Természetesen egy játékosnak akármennyi szolgája lehet. Ilyenkor az össze szolga nevét meg kell mondani. Könnyebb, ha össze-vissza is mondhatják, nehezebb, ha a szolgává válásuk sorrendjében kell felsorolni őket.)
Ha csak egy szolga nevét is elvéti, vagy nem emlékszik rá a kérdező, akkor sikertelen a próbálkozás, és a "gazda" következhet a találgatással. A játékosok egy próbálkozásnál csak egy szót mondhatnak (igaz ez a szolgák kitalálására is). Az is próbálkozásnak számít, ha valaki olyan szót mond, ami nem is szerepelt a listán. (Jó, ha sem a játékvezető, sem a játékostársak nem reagálnak erre. Megkavarja kicsit a játékot és érdekesebbé teszi.)
A szolga már nem találgathat, de ha a játék folyamán saját csapattársának szolgája lesz, akkor segíthet neki a találgatásban. (Egyéni játék esetén meg kell beszélni, hogy segíthet-e, és milyen keretek között a szolga.) Csapattársak nem segíthet egymásnak, csak ha az illető a csapattárs szolgája.
A játékvezető csak akkor olvashatja fel újra a szavakat, ha ezt minden játékos, aki nem rabszolga, kéri. (Ha csak egy játékos is van, aki nem szeretné, akkor nem szabad felolvasni! Ha csak kevés játékos van, akinek nincs szolgája, mondjuk 2, 3 vagy 4, akkor a felolvasás után sorsot kell húzni, hogy ki következhessen.)
Az a csapat nyer, amelyiknek előbb sikerül az ellenfél összes játékosát a maga szolgájává tenni.
(Egyéni játék esetén az nyer, akié az összes szolga.)
Forrás: Kollár Zsolt - Játékok könyve I-II.