Hadisakk

A játék minőségét, nagyszerűségét nem szükséges hangsúlyozni, ha ismerjük megalkotóját:
Karinthy Frigyes

A játékhoz szükséges egy játékvezető!

Továbbá a játékhoz három sakktábla kell, két adag figurával!

A játékvezető egy középre helyezett táblán vezeti a meccset (akár közönség előtt). A játékvezetőnek érdemes feljegyezni a a meccset, hogy később vissza lehessen játszani, megbeszélni, jókat derülni.

A játékosok (még inkább tanácskozó csapatok! Szerintem úgy az igazi, ha csapatban játsszuk és küzdünk!) a játékvezetőnek és egymásnak is háttal helyezkednek el. (A lényeg, hogy csak a saját táblájukat lássák!)

És mindenkinek csak a saját figurái kerülnek fel a táblájára! (A világos csak a világos bábukat látja, sötét, csak a sötétet.)

Így lépkednek vakon, tapogatózva, felderítve az ellent, miként a csatatéren. 

A játékvezető ingázik a két csapat közt. Ha egy lépés történik, akkor azt behúzza a játékvezetői táblán is. 

Ha a lépés érvénytelen (pl.: ahova lépne a figura ott másik bábú áll, vagy útját állja valami), akkor másik lépést kell választani a csapatnak. (Ez nem hiba lehet a tapogatózás része is. Viszont érvényes lépést visszavonni nem lehet!)
Ha érvényes lépés történt, akkor a játékvezető csak annyit mond a másik csapatnak, hogy lépés történt!

Amennyiben véletlenül (?) leütöttek egy figurát, akkor azt leveszi az ellenfél táblájáról, bejelenti, hogy ütés történt. (Az ellenfél pedig keresheti, honnan érkezett a támadás...)

A játékvezető ezenkívül még a sakkokat és természetesen a mattot jelenti be mindkét fél számára. 

Mennyire kell ehhez ismerni a sakk szabályait természetét? Az alapokat persze igen. De sokszor éppen a nem várt, ügyetlen lépések vezethetnek célra, lephetik meg, vezethetik félre az ellenfelet.
Egyszer, amikor játszottam, nagyon átgondoltunk mindent. Szinte (!) mindent "láttunk" a táblán, követtük a meccset. Mégis az ellenfél "össze-vissza" lépkedése (meg persze a kellő pillanatban megérzése? tudatossága?) bizonyult eredményesebbnek, ugyanis mattot kaptunk. 

Felejthetetlen csapatépítő, közösségi élmény!

Forrás: Papp Márió: Így sakkoztak ők, Palatinus, 2003.

Karinthyék (Kosztolányi és a többi társa) elméje persze nem állt meg itt.
Csak felsorolok egy-két sakkvariánst, aztán egyszer majd remélem, mindet lehetőséged lesz kipróbálni:

Hengersakk, Vedd-vissza sakk, Pénzes sakk

De tőlük függetlenül is rengeteg sakkváltozat létezik:

Francia sakk (ezt sokan ismerik), Fischer sakk, 4-es sakk, gömb sakk, hexasakk stb.

És ne gondoljuk, hogy tanítványaink nem lephetnek meg újabbakkal: robbantós sakk

Miért írom ezt? 
Manapság a sakkoktatás nagyon divatos, trendi. De a hagyományos sakkban, ha valaki elmélyül nem tudja utolérni az amatőr kedvelő. Márpedig az osztályunkban nem lesz mindenki profi sakkozó. De sakkot kedvelő sok lehet! Különösen akkor, ha a szabályok ismeretében egy-egy új játék során "kihúzzuk a talajt" a jártasak alól, és mindenki nagyjából egyforma esélyekkel vághat neki a küzdelemnek.

Biztos, hogy ebből a tehetségesek is rengeteget profitálnak. Leginkább azt, hogy nem csodabogárnak érzik majd magukat, hanem (kor)társaikkal együtt játszhatnak, közös élményeket, derültséget szereznek, barátságos közösség részesei lehetnek.